Fonal férgek. ANTSZ - Szívférgesség: az élősködő fonálféreg számára az ember nem a megfelelő gazda
E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat.
Navigációs menü
Szívférgesség: az élősködő fonálféreg számára az ember nem a megfelelő gazda Emberi fertőzés fonal férgek lárvák nem kerülnek a vérbe A dirofilariosis egy élősködő fonálféreg által okozott fertőző betegség.
Az élősködő fonálféreg számára az ember nem megfelelő gazda, ezért nem tud rendesen kifejlődni, így szívférgességet az emberekben nem okoz. A tudományosan Dirofilaria-nak nevezett parazitának több faja van.
- Magyarra átültette és kibővítette: dr.
- Ellenőrző kérdések a
- APRÓ, DE ALATTOMOS KÁRTEVÕINK A NÖVÉNYPARAZITA FONÁLFÉRGEK - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál
Európában az emberi fertőzéseket többnyire a Dirofilaria repens okozza. A fertőzés kutyáról, ritkábban macskáról, szúnyog közvetítésével terjedhet át az emberre.
A Dirofilaria repens állatban és emberben is bőrdirofilariosist okoz. A szívférgességet kutyákban a Dirofilaria másik faja a Dirofilaria immitis okozza. Szúnyogcsípés közvetítésével alkalomszerűen fertőződhet az ember is.
Ennek a maszknak a készítése 3 percet vett igénybe. A kezdőnek túl egyszerű a varrás
Hazánkban a Dirofilaria repens okoz megbetegedéseket. A féreg csak igen kis távolságokat képes megtenni, így általában az eredeti behatolás szúnyogcsípés közelében okoz kisebb-nagyobb elváltozást csomót.
Ebben a faj egy — többnyire nem ivarérett — példányát találhatjuk meg, ami általában gyorsan elpusztul.
Ezért emberi fertőzés esetén lárvák nem kerülnek a vérbe. Az Országos Epidemiológiai Központ Parazitológiai osztályán és között évente új Dirofilaria repens okozta fertőzést diagnosztizálnak. Fontos azonban ismételten kiemelni, hogy a dirofilariosis nem okoz ugyanolyan súlyos klinikai képet emberben, mint állatokban.
Embernél a klinikai tüneteket a laza bőralatti szövetekben elhelyezkedő féreg Dirofilaria repens okozta helyi elváltozások uralják. A csomók bárhol előfordulhatnak, de leggyakrabban a felsőtestre fej, szem, nyak, felső végtagok, mellkas lokalizálódnak.
A fonálférgek Szójabab-cisztaképző fonálféreg Heterodera glycines és petéje, www.
Belső szervekben ritkán fordulnak elő. Míg a test különböző részein kialakuló bőr alatti csomó sokáig fonal férgek maradhat, addig a szem körüli, elsősorban a kötőhártya alatti elváltozások korán feltűnést keltenek. A fájdalom és az egyéb gyulladásos tünetek miatt a beteg korábban fordul orvoshoz.
Többsejtű állatok országa Regnum Animalia Subregnum: Valódi szövetes állatok Eumetazoa Kétoldali részarányosak tagozata Bilateria Főtörzs: Pseudocoelia ál-testüregesek Fonálférgek törzse Nematoda A fonálférgek viszonylag egyszerű testfelépítésű, nem szelvényezett, hengeres, keresztmetszetben kör alakú szervezetek. Több elsődleges — csak rájuk jellemző — tulajdonságuk van, pl.
A szóban forgó parazita fonálférgeket bármelyik hazai szúnyogfaj terjesztheti. Jelentős szúnyogártalom elsősorban akkor alakul ki, ha a tavaszi és nyár eleji átlaghőmérséklet magas és a lárvafejlődéshez szükséges tenyészőhelyek állandó és időszakos vízgyülemek az országban nagy területen kialakulnak.
Ez nem kivételes jelenség, hiszen az idei évhez hasonló helyzet alakult ki ben is, ugyanakkor a fonal férgek szúnyogpopuláció fokozottabb járványügyi veszélyt jelenthet. Arra is fel kell tehát készülni, hogy a szúnyogok elszaporodása szempontjából kedvező környezeti változások árvizek, belvizek, melegebb tavasza globális felmelegedés következményeként egyre gyakrabban jelentkezhetnek, és ennek hatására leginkább a vízpartokon és környékükön alakulhat ki közegészségügyi és járványügyi szempontból is kihívást jelentő szúnyogártalom.
A kutyás turizmus, a kutyakiállítások, a vendégvadászokkal érkező kutyák által behurcolt esetek is növelhetik a lehetséges fertőzések számát. Ezért is fontos a szúnyogcsípések elleni egyéni védekezés és a mindenkori aktuális helyzet folyamatos figyelemmel kísérése.
Származásuk, elterjedésük[ szerkesztés ] A vedlő állatok Ecdysozoa főtörzsének három nagy kládja valamikor a neoproterozoikum végén — kambrium elején különült egy egymástól, és nem sokkal később a fonálférgek is különváltak testvércsoportjuktól, a húrférgektől Nematomorpha. A hosszú evolúciós idő alatt képviselőik rendkívül változatos élőhelyekhez alkalmazkodtak. A as évekre mintegy 20 fajukat írták le. Tényleges fajszámukat több százezerre becsülik, és ezzel az ízeltlábúak után valószínűleg övék az állatvilág második legfajgazdagabb törzse. Nemcsak fajgazdagok, de egyedszámuk és így sűrűségük is jelentős: egy maréknyi földben akár több ezer egyedük is található.
