Ing parazita, Termék kereső
Elterjedés, élőhely[ szerkesztés ] Az ingolafélék leginkább édesvizekben és a partközeli tengervizekben fordulnak elő.
- Trópusi helminthiasis - Paraziták okozta embólia a tüdőben
- 4x4drive.hu - Parazita Ellenes Készítmények
- Nézni parazita 3 epizód
- Trópusi helminthiasis.
- Esettanulmányok | ZAPPER-HU
- Gyakran hallani kutyákkal kapcsolatban a szívférgességről, annak ellenére azonban, hogy már az elnevezés is annyira ijesztő, hogy sokan csupán városi legendának hiszik, nagyon is létező problémáról van szó, olyanról, melyet az állatorvosok is rendszeresen vizsgálnak, olyanról, mely az állatra nézve halálos lehet, és az ember sincs biztonságban tőle.
- Paraziták elhízás
Érzékenyek a túl meleg vízre, ezért trópusi vizekben ritkák. A trópusokat leszámítva világszerte elterjedtek.
Már a jobb szememre szinte nem is láttam. Az orvosoknak a kutya harapást mondtam. Kérdeztem hogy valamilyen fertőzést e kaphattam a kutyától. Az orvos mint lehetőséget kizárta.
Kárpát-medencei előfordulás[ szerkesztés ] A Ing parazita két faj él, a dunai ingola Eudontomyzon mariae és a tiszai ingola Eudontomyzon danfordi. Mindkettő teljesen édesvízi életmódú.
Gazdaságilag jelentéktelenek, ritka előfordulásúak, védettek. Megjelenés[ szerkesztés ] Az ingolák anatómiájának sémája Méretük általában 13— cm.
Testük hosszú, hengeres, angolnára emlékeztető. Szájuk kör alakú, szívótölcsérszerű, amely izomzata révén hosszanti réssé húzható össze.
Szájukon kívül rojtszerű tapogatókat, belül szarufogakat viselnek, amelyek száma, elhelyezkedése faji bélyeg. Fejükön elöl két szem; egy orr- és kétoldalt hét-hét kopoltyúnyílás látható. Úszóik elrendeződése jellegzetes: első hátúszójuk a test középvonala után kezdődik, második hátúszójuk közvetlenül ehhez ing parazita, és — az ősi úszóformának megfelelően — folyamatosan, megszakítás nélkül megy át a kis, porcokra támaszkodó farokúszóba.
A nőstényeknek farokalatti úszóik is vannak. Egyéb úszóik nincsenek.
Életmód[ szerkesztés ] Nagy részük jellegzetes halparazita. Kör alakú szájukkal, fogakkal felszerelt fűrészes, előre-hátra mozgatható nyelvükkel halakra tapadnak, azok testnedveit szívják.
Életciklusuk, főleg az anadrom fajoknál igen jellegzetes.
Az édesvizekben kikelő lárvák sokáig — évig — fejlődnek. A lárvák testfelépítése leegyszerűsödött, féregszerűapró, talajlakó szervezetekkel, korhadékkal táplálkoznak. Az ingolák kifejlődésük után rövid ideig élnek.
A trophozoiták kimutatása a változó formában, többé-kevésbé kerek, attól függően, hogy a faj, hossza mikron, szélessége között, 5 vagy 10 mikro-méterre található. Tartalmaz egy vagy két test medián, 4 pár ostorok anterior, posterior, caudalis, valamint hasivalamint egy lemezt behelyezni, két mag, anélkül, hogy nucleolus. A Giardia lamblia szét a világ minden tájáról.
Felhasználás[ szerkesztés ] Ázsiában és Észak-Amerikában gyakorlati jelentőségük kettős: egyrészt parazitaként jelentős károkat okozhatnak a halállományban, másrészt egyes ingolafajokat tenyésztenek is füstölve vagy aszpikban sokak szerint különleges csemege. Rendszerezés[ szerkesztés ] Az ingolák fajszintű taxonómiája még ma is bizonytalan.
Egy korszerű rendszerezés a következő alcsaládokra, nemekre és fajokra osztja őket: Geotriinae alcsalád Geotria — Gray, — 1 faj Geotria australis Mordacia — Gray, — 3 faj Mordacia lapicida.
